Eugene O'Neill volt az első amerikai drámaíró a 20. század első felében, akinek életműve nemzetközi elismerésre talált, és akit 1936-ban Nobel-díjjal tüntettek ki. Apja népszerű színész volt, így korán kapcsolatba került a színházzal. Miután a Princeton egyetem egy diákcsíny miatt kizárta, vándoréletet kezdett. Hivatalnok volt New Yorkban, aranyásó Honduras-ban, matróz egy háromárbócos hajón és színész apja társulatában. Egyfelvonásosokat kezdett írni, majd az első egész estét betöltő darabjáért Pulitzer-díjat kapott, amit még háromszor elnyert.

Az Amerikai Elektra című nagyszabású trilógiáját 1931-ben írta. Aiszkülosz halhatalan remekművének, az Oreszteinának tárgyát dolgozta fel. A cselekményt modern környezetben helyezte át, hősei egytől egyig amerikai emberek. A trilógia színhelye a Mannon család udvarháza - New England egyik kisebb tengerparti kikötővárosának határában, illetve a bostoni kikötő. Az első két felvonás 1865 tavaszán játszódik, a harmadik 1866 nyarán - az amerikai polgárháború végén.

Míg Ezra Mannon az északiak vezénylő-tábornokaként harcol, felesége, Christine, egy hajóskapitány, Adam Brant szeretője lesz. Brant is Mannon-ivadék, apja David Mannon, Ezra Mannon nagybátyja, anyja pedig szol-gáló volt a családnál. Amikor az öreg Mannonék megtudták, hogy gyereket vár Davidtől, elzavarták. Brant meggyűlölte a Mannon-családot. Kap-csolatát Christine-nel eleinte a bosszú vezérelte, de most már halálosan szerelmesek egymásba.

Ezra Mannon hazajövetelét mindenki másképp fogadja. Christine szeretne megszabadulni ettől a kapcsolattól, Lavinia, az apját őrülten szerető lány, alig várja, hogy elmondhassa anyja bűnös kapcsolatát. Orint viszont mindenki várja haza a háborúból - anyja, Christine, magáhozláncoló szeretettel, Lavinia pedig az anyja elleni tervéhez akarja fivérét megnyerni. Fékezhetetlen vágyak, vad indulatok irányítják O'Neill immár klasszikusnak számító drámájában a szereplőket: ellenhállhatatlanul száguldanak a végzet felé.